Minimális rendelési összeg: 5000 Ft

INGYENES SZÁLLÍTÁS 10000 Ft felett!

Mesekönyv kontra kijelző: mi történik a gyerekek fejében? – 1. rész

Manapság ha passzív szórakozásra került a sor, a mesekönyvek lapjait egyre gyakrabban váltja fel valamilyen okoseszköz kijelzője, már egészen babakortól kezdve. Hogy milyen előnyökkel jár, ha Te mégis a hagyományos megoldást választod, megtudhatod 4 részes cikksorozatunkat elolvasva!

Most pedig lássuk, minek köszönhető a fent említett trend:

A digitális világ térhódítása egyre szembetűnőbb és mértéke exponenciálisan növekszik . Egyeseknek, főleg a fiatalabb generáció képviselői számára, ez egy teljesen természetes folyamat, míg vannak akik számára nehézségeket rejt.

2001 óta, Marc Prensky amerikai pedagógusnak köszönhetően, erre a két csoportra külön fogalmaink is vannak: a „Digitális Bennszülött” és „Digitális Bevándorló”.

Előbbibe tartozik majdnem mindenki, aki a 80-as évek után született, hiszen közülük már mindenki olyan világban nőtt fel, vagy olyanba született, ahol gyerekkoruktól kezdve körülveszik őket a digitális eszközök.

A millenárisok az “első” Digitális Bennszülöttek: az ő fiatal korukban még nem volt internet vagy okos kütyük, de azért eléggé fiatalon beleszoktak a digitális kultúrába. A Bennszülöttek legfrissebb nemzedéke az Alfa, ahová a 2010 után és azóta születő generációt soroljuk, akik nagy többsége már millenáris szülők gyermekei.

Mellettük pedig ott vannak a „Digitális Bevándorlók”: akik a digitális eszközöket már csak felnőttként tanulták meg kezelni. 

De vajon tényleg csak generációs különbségről van szó?
generációs különbség

Kizárólag erre vezethető vissza, hogy pár évtized elteltével másképp gondolkodnak, másképp tanulnak, és másképp kommunikálnak a gyerekek, vagy azért kicsit mélyebbre nyúlik vissza a dolog gyökere?

Mivel ebben a kérdésben a hagyományos és digitális olvasás/tartalomfogyasztás óriási szerepet játszik, mindjárt itt kezdtük a keresgélést.

Tudtad, hogy a születéstől az 5 éves korig tartó időszakban a legkiemelkedőbb az emberi agy fejlődésének mértéke? Ha ezt nem is, arról biztosan hallottál már, hogy a picik első pár évében a mesekönyvekből való felolvasás, és a minél minimálisabbra csökkentett TV, vagy okoseszköz nézés még tovább fokozza az agy fejlődését.

Persze, nem újdonság, azonban most már a tudomány segítségével megdöbbentő képeket is kaptunk arról, mennyivel jobb mesekönyvet olvasni a gyerekeknek, mint leültetni őket a képernyő elé!

A következő képen egy olyan óvodáskorú gyermek agyát láthatod, akinek nap, mint nap olvasnak fel mesekönyvből.
mesekönyv hatása a fehérállományra

A piros területek a szervezett fehérállomány növekedését mutatják a gyermek agyának nyelvi és műveltségi területein, amelyek támogatják az iskolai tanulást.

Ez pedig egy olyan óvodás gyermek agya, aki naponta átlagosan 1-2 órát tölt valamilyen képernyő előtt.
mesekönyv helyett kijelző

A képen látható kék a fehérállomány masszív alulfejlettségét és szervezetlenségét mutatja ugyanezeken a területeken, amelyek az iskolai tanulás támogatásához szükségesek.

Mindkét kép a Cincinnati Gyermekkórház Reading & Literacy Discovery Centerének közelmúltbeli tanulmányaiból származik. Ezek az első olyan tanulmányok, amelyek neurobiológiai bizonyítékot szolgáltatnak az olvasás lehetséges előnyeiről és a képernyő előtt töltött idő lehetséges káros hatásairól az óvodáskorú gyermekek agyának fejlődésére.

„Ez azért fontos, mert az agy az első öt évben fejlődik a leggyorsabban” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. John Hutton, a Cincinnati Gyermekkórház gyermekorvosa és klinikai kutatója.

„Azok a gyerekek, akik több stimuláló, az agyat szervező élményben részesülnek, hatalmas előnyben vannak, amikor iskolába kerülnek” – mondta Hutton. 

Hogy miért olyan fontos a fehérállomány?

Mindkét vizsgálatban az MRI egy speciális típusát használták 47 egészséges, három és öt év közötti gyermek fehérállományának vizsgálatára, akik még nem kezdték meg az óvodát.

Az agy szürkeállománya tartalmazza az agysejtek többségét, amelyek megmondják a szervezetnek, hogy mit kell tenniük. A fehérállomány kötegei az agysejtek és az idegrendszer többi része közötti kapcsolatokat alkotják.

fehérállomány

Utóbbi növelése és fejlesztése rendkívül fontos, hogy az agyunk különböző részei közt történő kommunikáció akadálytalan lehessen, növelve az agy funkcionalitását és tanulási képességét. Jól fejlett kommunikációs rendszer nélkül az agy feldolgozási sebessége lelassul, aminek a tanulási képesség látja a kárát.

„A gyerekek több neuronnal születnek, mint amennyivel életükben valaha is rendelkezni fognak, lényegében egy üres táblával” – mondta Hutton. „Attól függően, hogy a gyermek milyen típusú stimulációban részesül — beszélgetnek vele, ölelik, kimennek a szabadba, mesekönyvet olvasnak neki — megerősödnek a kapcsolatok ezek között a neuronok között.”

A tapasztalatok így „megkeményítik” ezeket a kapcsolatokat az agyban, mondta Hutton. De azokat, amelyeket nem használnak megfelelően az agy megmetszi, és elhalnak. „És bár az agy minden életkorban képes változni és tanulni, az első öt évben sokkal hatékonyabb, és ezért olyan fontosak ezek a kora gyermekkori tapasztalatok” – mondta.

Ugye már számodra sem kérdés, hogy mennyire fontos a mesekönyv olvasás? A második részből pedig azt is megtudhatod mikor, mit, hogyan, sőt még azt is hogy miből olvass a legjobb eredményekért.

Szakíts rá öt percet, hidd el hálás leszel nekünk érte!

Amennyiben pedig pár igazán remek olvasnivalóval szeretnéd gyarapítani a kicsik mesekönyv gyűjteményét, széles kínálattal rendelkező webáruházunk a legjobb címekkel vár:

https://gyerekkonyvek.net/bolt/

Szólj hozzá!

Hogy még egy gombóc fagyi is beleférjen

kedvezményes termékeink

Termék kosárhoz adva
termék - Ft
Gyerekkönyvek.Net