Minimális rendelési összeg: 5000 Ft

INGYENES SZÁLLÍTÁS 10000 Ft felett!

Tavasz kisokos

Ahogy előzőleg ígértük is, lássuk, hogy mi mindent taníthatsz meg egy kisgyermeknek a tavaszról. Igyekeztünk a lehető legtöbb információt összeszedni, hogy minél több újdonsággal ismertethesd meg erről a lenyűgöző évszakról. Vágjunk is bele.

Mi az a tavasz?

A tavasz a négy mérsékelt égövi évszak egyike, a tél és a nyár között helyezkedik el mintegy átmeneti évszakként.

Érdekes, hogy amikor az északi féltekén kezdődik a tavasz, a déli féltekén ősz van – és fordítva. Magyarországon például a húsvéti tojások és nyuszik időszaka a tavasszal egészen összefonódik. Ez azonban közel sincs így egy olyan országban, mint például Új-Zéland, ahol szeptemberben ilyen az időjárás, mint nálunk tavasszal.

Emellett sok olyan országban, ahol négy évszak van, gyakran tapasztalható határozott hőmérséklet-különbség, amikor az évszakok váltakoznak.

Hazánkban például már akkor érezzük, hogy az időjárás melegebbé válik, amikor a tél tavaszba fordul. De vannak olyan Egyenlítőhöz közeli országok is, ahol ez a különbség nem ennyire érezhető.

A tavasz időtartama is változó lehet. Magyarországon három hónapig élvezhetjük, míg a sarkvidékeken a olyan rövid ideig tart, hogy szinte elhanyagolható. Valójában az emberek gyakran úgy jellemzik az Északi és a Déli-sarkot, mintha csak két évszak lenne rajtuk – tél és nyár.

Mit szimbolizál ez az évszak?

A tavaszi évszak jelentése gyakran túlmutat a tudományos magyarázaton. Nem csupán arra az évszakra utal, amelyet a tél búcsújaként értelmezünk, és a nyár érkezését hirdeti. Sőt, nem korlátozódik arra a sem, hogy csupán a vándorló állatok biológiai ébresztőórája legyen.

Miről ismert ez az évszak?

Magáról az életről ismert. Az újjászületés, az öröm és a szeretet évszaka. Ez az egyetlen olyan évszak, amely élesen megmutatja, hogy a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett, a fény a sötétség felett, az élet a halál felett.

Évezredek óta az újrakezdés, az újjászületés, a feltámadás szimbóluma. Amikor az első zöld növény előbújik a földből, és kipattan az első rügy, az emberek világszerte az életnek a halál feletti győzelmét ünneplik.

A téli jég és hó birodalma után először nyílnak újra virágok a domboldalon. Ekkor ébrednek fel a téli álmot alvó állatok is. A nap újra kisüt, véget vetve az elmúlt három hónap tartós sötétségének. A föld újra életre kel.

Évezredek óta áthatja az emberek életét spirituális szempontból is, miszerint a szeretet és az öröm – minden jó lényege. A tavaszi hónapokhoz így az újjászületés, a megújulás és a feltámadás eszméi is szorosan kapcsolódnak. Az életet szimbolizálja a maga teljes pompájában.

Mi történik tavasszal a természetben?

A tavaszi hónapokat méltán hívhatjuk a nagy változások időszakának. A teljesség igénye nélkül lássuk, milyen természeti események történnek az újjászületés évszakában:

  • A Föld tengelye elkezd a Nap felé dőlni.
  • Egyre rövidebbek az éjszakák és egyre hosszabbak a nappalok.
  • A hó olvadni kezd, ahogy az időjárás egyre melegebbé válik.
  • A növények kezdenek kihajtani és kisvártatva virágba borul a rét.
  • Felébrednek és előbújnak a téli álmot alvó állatok.
  • Számos élőlény világra hozza kicsinyeit.
  • A világ egyes részeire ilyenkor órákon át tartó eső érkezik, ami elősegíti a különböző növények növekedését.
  • Újra madárdaltól válnak hangossá az erdők és mezők, ahogy a vándormadarak visszatérnek.

Mik a jelei?

Miből tudjuk meg hogy elérkezett? íme néhány jele:

  • A hó olvadni kezd, és a folyók megduzzadnak. Egyes területeken a tavasz azzal adja hírül magát, hogy áradások indulnak a nagy mennyiségben elolvadó hó miatt.
  • Az északi féltekén mindenütt nyílni kezdenek a nárciszok, kankalinok és ibolyák, virágos kertekben pedig előbújnak a krókuszok, majd a tulipánok.
  • A csupasz faágak hirtelen zöld rügyeket növesztenek. Ez néha úgy tűnik, mintha egyik napról a másikra történne.
  • Több állat is megjelenik. Felébrednek a téli álmot alvó állatok egy – a hipotalamusz által vezérelt – belső órán keresztül, amely megszólaltatja számukra az „ébresztőt”.
  • A rovarok, például a legyek, katicabogarak és a pillangók is előbújnak.
  • Kezd az egész természet kicsit zajosabbá válni. A fiókák csipognak, a békák kuruttyolnak és a madarak felébrednek; mindannyian énekelni kezdik a kikelet szerenádját a hajnali kórusban.
  • Elindul a békák vándorlása. A bárányok és szarvasmarhák világra hozzák borjaikat. Madarak fészkelnek és költik ki tojásaikat.
  • Végre megérkeznek a vándormadarak.

Ha ezeket tapasztalod, Igen, a tavasz határozottan beköszöntött.

Miért hívják tavasznak?

A tavasz szó a 16. században vált népszerűvé. Valójában egyszerűen a ‘tavaszi idő’ rövidített változata, melyet a 15. században használtak és az évszak kezdetét – , amikor a növények elkezdtek kihajtani a földből – hívták így.

Mi történik tavasszal?

Ahogy már említettük, tavasszal a Föld tengelye a Nap felé kezd dőlni. Ennek hatására a napi átlaghőmérséklet emelkedni kezd, így a nappalok fokozatosan melegebbé válnak.

Tavasszal a nappalok is hosszabbak lesznek. Ez részben a Föld Naphoz viszonyított helyzete miatt történik, de azért is, mert tavasz elején átállítjuk az órákat – március vége körül egy órával előre (és október vége körül egy órával vissza).

Nos, miért is állítjuk át az órákat?

Az óraátállítás gyakorlata a 20. század elején kezdődött, az első világháború alatt, amikor az energiatakarékosság érdekében szükség volt arra, hogy az emberek kihasználják a nappali világosságot. Az óraátállítás hivatalosan először 1916-ban történt meg Németországban. A gyakorlatot azonban hosszú ideig nemzetközi szinten nem standardizálták, és csak a második világháború után, az 1950-es években terjedt el széles körben Európában és a világ számos országában. Azóta az óraátállítás időpontja és a gyakorlat szükségessége is változott az egyes országokban.

Sok ünnep is tavasszal van. Hazánkban ilyen ünnepek a következők:

  • Húsvét
  • Április elseje
  • Föld napja
  • A madarak, fák napja
  • Anyák napja

Mi történik az állatokkal tavasszal?

Az év ezen időszakában az állatok aktívabbá válnak, sokan ébrednek fel közülük a téli álomból. A medvék, denevérek, sünök, mókusok, kolibrik és egerek csak néhány példa a számos téli álmot alvó állat közül.

Amikor az állatok felébrednek a téli álmukból, végre újra élvezhetik a tavasszal rendelkezésre álló bőséges táplálékot, kereshetnek párt maguknak, vagy világra hozhatják kicsinyeiket. Mindez természetesen minden mással össze függ.

Ilyenkor hosszabbak a nappalok és melegebb az időjárás, így ez az új környezeti változás kedvez a növények nagyobb mértékű növekedésének. Ezeknek a növényevő állatoknak kulcsfontosságú szerepe van a helyi tápláléklánc fenntartásában. Ők fogyasztják a növényeket, rájuk pedig a ragadozó állatok vadásznak.

A több táplálék pedig nagyobb esélyt jelent az utódok túléléséhez is.

Másrészt egyes állatok ősszel találják meg párjukat, majd tavasszal hozzák világra utódaikat. Néhány ilyen állat a következő:

  • Szarvasok
  • mókus
  • róka
  • vidra
  • hattyú
  • fóka
  • hód
  • mosómedve
  • fekete medve

A tavaszi aktivitás nem csak a téli álmot alvó állatokra korlátozódik. Még azok is, amelyeknek nincs szükségük téli álomra, hajlamosak a tavaszi szezonban jóval aktívabbá válni.

A kétéltűek, például a varangyok és egyéb békák tavasszal kezdenek szaporodni a tavaknál, belvizeknél. Néha még ugyanahhoz a tóhoz is eljutnak, amelyből ők maguk kikeltek. Olyan ösztönöket és útvonalakat követnek, amelyek gyakran több ezer évesek. Még akkor is képesek követni ezeket az útvonalakat, ha a világ azóta körülöttük teljesen megváltozott. Ebben az időszakban sok békát lehet látni, amint az aszfalton ugrálva találják meg az utat ezekhez a vizekhez.

A rovarok, például a méhek szintén tavasszal kezdik el gyűjteni a virágzó növények virágporát és nektárját. Ez az ő táplálékforrásuk, és tevékenységük szinte nékülözhetetlen a virágok megprorzásához, hogy azok is szaporodni tudjanak. Tudtad, hogy 1 kg méz létrehozásához 2 millió virágot látogatnak meg a méhek?

A madarak tavasszal kezdik meg fészkük készítését. Sok gyümölcs, mag, rovar és növény van, amiből táplálkozhatnak, így ez a tökéletes időszak számukra, hogy tojásokat rakjanak, és őrizzék őket, amíg ki nem kelnek.

Mi történik a növényekkel tavasszal?

A tavasz az az évszak, amikor a fák, növények és virágok rügyezni, növekedni és virágozni kezdenek.

A növényeknek vízre, fényre, megfelelő hőmérsékletre és talajra van szükségük a fejlődéshez. A növekedéshez szükséges legjobb feltételeket tavasszal kapják meg – amikor gyakoribbak az esők, záporok és bőségesebb a napfény is, mint télen, nem is beszélve a hőmérsékletről. A megnövekedett napfény nemcsak a növények számára szükséges fényt biztosítja, hanem a talajt is felmelegíti.

Egyszóval a tavasz elősegíti a növények és a fák növekedését. Fajtájuktól függően az északi féltekén már március közepétől, a déli féltekén pedig augusztus közepétől láthatjuk, hogy a fák új leveleket növesztenek.

A virágok, például a nárciszok is bimbózni és növekedni kezdenek. Elég csak egy pillantást vetned a szabadba tavasszal, és máris láthatod az életet magad körül – a fák leveleitől az éneklő madarakig varázslatos minden.

Milyen ilyenkor az időjárás:

Milyen időjárású a tavaszi évszak egyáltalán?

Amikor beköszönt a tavasz, általában melegebb hőmérsékletet hoz. Ez azonban bizonyos kiszámíthatatlanságot jelent, mert koratavasszal elég nagy még az éjszakai és nappali hőmérséklet közötti különbség. A jellemző időjárás attól függően változik, hogy a világ mely pontján tartózkodunk.

Egyes országokban például az időjárás ilyenkor általában száraz és nyugodt, mert kevesebb a meleg és a nedvesség a légkörben. Tavasszal a nap állása meglehetősen magasan van az égen, ami egész nap magasabb hőmérsékletet eredményez, éjszakára pedig hűvösebb lesz.

Ez azonban más helyekre nem igaz. Hazánkban például a tavasz nemcsak kisebb áradásokat, hanem záporokat, olykor pedig a szinte semmiből kipattanó zivatarokat is hozhat. Bár a zivatarok inkább a meleg nyári időszakban jellemzőek.

Mikor van tavasz: Mi határozza meg az első napját?

Három különböző módon állapíthatjuk meg, hogy mikor jön a kikelet: csillagászati, meteorológiai és ökológiai módszerekkel.

Lássuk, melyik mit jelent.

Csillagászati meghatározás

A tavasz első napjának meghatározására talán a legelterjedtebb módszer a napéjegyenlőséggel való azonosítás.

Az ekvinox a latinból származik, és azt jelenti: „egyenlő éjszaka”. Az elnevezés azért találó, mert a napéjegyenlőség az év azon pontjára utal, amikor a nappal és az éjszaka mindkét féltekén egyenlően oszlik meg. Ez a pont az a bizonyos pillanat, amikor a Nap áthalad az égi egyenlítőn, és ekkor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik.

Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén 12 óra nappali fény és 12 óra sötétség figyelhető meg egy nap leforgása alatt. Az évnek csak két olyan pontja van, amikor ez megtörténik: a tavasz kezdete és az ősz kezdete.

Az északi féltekén ez általában március 20-án vagy 21-én következik be, és március napéjegyenlőségnek nevezik. A déli féltekén ez szeptember 1-jén következik be, és találóan szeptemberi napéjegyenlőségnek nevezik.

Miért hívják a napéjegyenlőséget napéjegyenlőségnek?

A napéjegyenlőség szó latin gyökerű. Két szóból származik: aequus, ami azt jelenti „egyenlő” és nox, ami „éjszakát” jelent. Arra utal, hogy a napéjegyenlőség napján a Föld legtöbb helyén a nappal és az éjszaka ugyan olyan hosszú az adott napon.

Meteorológiai meghatározás

A kikelet első napjának meghatározása a meteorológia segítségével sokkal egyszerűbb.

Miért?

Mert a meteorológiai évszakok úgy vannak elrendezve, hogy megfeleljenek a mi Gergely-naptárunknak. A tizenkét hónap négy különböző évszakra való felosztása megkönnyíti az évszakok elkülönítését.

A meteorológusok ilyenkor egyszerűen az egyes hónapok átlaghőmérsékleteit hasonlítják össze. A három legmelegebb hónapot nyárnak, a három leghidegebbet télnek, a köztes hónapokat pedig tavasznak és ősznek nevezik.

A meteorológiailag meghatározott tavasz a különböző régiókban különböző időpontokban is kezdődhet. Például Magyarországon és a környékbeli országokban tavaszi hónapok a március, az április és a május. A déli félteke országaiban, Ausztráliában és Új-Zélandon viszont a tavasz szeptemberben kezdődik és decemberben ér véget. A világ másik felén, Brazíliában hónapjai a szeptember, október és november. India himalájai államaiban a tavasz egy rövid, két hónapos időszak, amely márciusban kezdődik és áprilisban ér véget.

Ökológiai meghatározás

A tavasz első napjának meghatározására szolgáló ökológiai (vagy fenológiai) módszer egy adott ponton bizonyos biológiai mutatókra támaszkodik.

Ausztráliában például a tavasz akkor kezdődik, amikor a gyöngyvirágok virágozni kezdenek, míg az észak-amerikai államokban az emberek akkor tudják, hogy tavasz van, amikor a kék madarak megérkeznek.

Más szóval bizonyos növényfajok virágzását vagy bizonyos állatok tevékenységét mind a tavasz jelzőjeként kezelik.

Érdekesség, hogy egyes ökológusok valójában túllépnek a négy évszakon, és az évet valójában a következő hat évszakra osztják (amelyek közül egyik sem naptári alapú):

  • Kora tavasz: Ekkor jelennek meg először a lombhullató fák rügyei. A madarak a nyári élőhelyükre vonulnak.
  • Tavasz: Új levelek nőnek. A madarak territóriumot alakítanak ki és fészkelnek.
  • Kora nyár: A fákat már levelek borítják. Kikelnek a madárfiókák.
  • Késő nyár: A lombhullató levelek elkezdenek színt váltani. A fiatal madarak elérik az ivarérettséget, és csatlakoznak a többi felnőtt madárhoz, hogy felkészüljenek a vonulásra.
  • Őszies: A levelek megbarnulnak és a földre hullanak. A madarak visszavándorolnak telelőhelyeikre.
  • Téli időszak (tél): A lombhullató fák már csupaszok. A vonuló madarak már teljesen berendezkedtek téli élőhelyükön.

Mi a tavasz hivatalos első napja hazánkban?

Most, hogy megnéztük, milyen különböző módon határozhatjuk meg, hogy mikor kezdődik a tavaszi évszak, világos, hogy ahhoz, hogy meghatározzuk az első napját hazánkban, először el kell döntenünk, hogy melyik definíciót használjuk!

Kezdjük a meteorológiai meghatározással. Mint említettük, ez a legegyszerűbb meghatározás a Gergely-naptáron alapul, amely az évet tizenkét hónapra osztja, majd ezt a tizenkét hónapot négy egyenlő (három hónapos) évszakra tagolja.

Az évszakok a következőképpen oszlanak meg hazánkban:

  • Tavasz: március, április, május
  • Nyár: június, július, augusztus
  • Ősz: szeptember, október, november
  • Tél: december, január, február

Ha tehát a meteorológiai definíciót használjuk a tavasz hivatalos első napjának meghatározására Magyarországon, akkor mindig március 1-jét kapjuk. Ezt a meghatározást használva a tavasz utolsó napja mindig május 31. lesz.

A tavasz meghatározásának csillagászati módja kissé bonyolultabb. Ennek alapja ugyanis a márciusi napéjegyenlőség (más néven tavaszi napéjegyenlőség), így a tavasz első napja minden évben március 19. és 21. közé eshet.

Nos, ökológiai szemépontból pedig attól függ, hogy az egyes régiókban milyen természeti változáshoz kapcsolják a tavasz első napját.

Szórakoztató tavaszi tények gyerekeknek:

1. A kacsák, egyéb madarak és házi állatok közül például a tehén is ilyenkor hozza világra utódait.

2. A tavasszal virágzó virágok közé tartoznak a következők:

  • az orgona,
  • nárcisz,
  • liliom, és
  • a pitypang.

3. A tavasz az északi féltekén június 21-e körül, a déli féltekén pedig december 22-e körül ér véget.

4. Az egynyári virágokat minden évben el kell ültetni, míg az évelők tavasszal maguktól visszanőnek.

5. A „tavasz” szó a 14. századig vezethető vissza. A 14. század előtt a tavaszt „nagyböjtnek” nevezték. Ezt azonban a földből előbújó növények leírására „tavaszi időre” változott, majd végül egyszerűen csak „tavasz” lett belőle.

Érdekesség a tavaszról

Az utóbbi évtizedekben tavasszal megfigyelték az úgynevezett „évszak kúszás” jelenségét, amikor a tavasz fenológiai jelei évtizedenként körülbelül két nappal (vagy annál is többel) korábban jelentkeznek egyes régiókban.

6. A nyári időszámítás miatt tavasszal „előretolódik” az idő.

7. Egyes madarak tavasszal tanulnak meg énekelni! Az énekesmadarak úgy tanulnak meg énekelni, hogy fiatalon hallgatják fajuk egyedeinek énekét. A tanulás korai szakaszában ugyanúgy gügyögnek, mint az emberi csecsemők!

8. Az Északi-sarkon tartózkodó ember a tavasz első napján látná, ahogy a nap előbukkan a horizonton, és ezzel hat hónapnyi megszakítás nélküli nappali világosság veszi kezdetét. Eközben a Déli-sarkon élő ember látja, hogy a nap átbukik a horizonton, és ezzel megkezdődik a hat hónapos sötétség.

9. A cseresznyevirág, Japán nemzeti virágának kinyílása jelzi a tavasz kezdetét Japánban.

10. Ausztráliában a fűzfavirág virágzása a tavasz kezdetének jele.

11. A madarak tavasszal hangosabbak, mivel énekükkel csalogatják a párjukat és riasztják el a riválisokat.

12. A Nagy Szfinxet úgy építették, hogy a tavaszi napéjegyenlőségkor közvetlenül a felkelő nap felé mutasson.

Miért fontos?

Miért fontos, hogy tanítsuk a kicsiket a tavaszról? Ha a kisgyermekeknek megtanítjuk az évszakokat, az segíti őket a világ megismerésében. A körülöttünk lévő évszakok változásai megtanítják az élővilág és az éghajlat ciklikusságait, jól kifejezik és fejlesztik az idő múlásának érzékelését. A tavaszi hónapok csodálatos lehetőséget kínálnak a szabadtéri játékra, ahol a természethez való kapcsolódás bizonyítottan csökkenti a stresszt és javítja a koncentrációt. Digitális korunkban a képernyőktől távol töltött idő egyre értékesebbé válik, és megannyi előnnyel jár. Kalandra fel, indulhat a közös felfedezés és tanulás!

Ötletek a tavasz bemutatásához

Légy vizuális – használd a technikát

A kisgyermekek figyelmét könnyen lekötheted egy, a tavaszról készített látványos prezentáció segítségével. Használj benne színes képeket és videókat virágokról, madarakról. Mutathatsz nekik videókat állatokról, vagy nagyobb gyermekekkel játszhatsz hangfelismerős játékot, ahol csak az állatok hangját játszod le a gyerekeknek, hogy ismerjék fel azokat.

Kiránduljatok egy jót!

Hogyan is mutathatnád be jobban gyermekednek a tavaszt annál, mintha ki vinnéd őt a természetbe? A közös kirándulások alatt minket érő élmények sokszor a legszebb emlékeink. Hosszú évekre, vagy akár egy egész életre szóló élményeket jelenthet egy-egy kirándulás, ahol közösen, testközelből élhetitek át a tavasz gyönyörűségét.

Fejleszd a finommotorikát és a szépérzéket

Ha a kinti változékony időjárás nem engedi meg a szabadtéri sétát és játékot, szervezz művészi foglalkozást. A húsvéti tojásfestés például egyszerre szép, mókás és játékos. Vagy fessétek meg a tavasz színeit és virágait változatos kifestőkön. A finommotorika egyik legjobb fejlesztési módját, a papírhajtogatást is kipróbálhatod a kicsikkel, bár ez rendszerint több gyakorlást igényel.

Fejleszd a memóriát

Készíts kirakóst tavaszi állatok vagy növények képéből. Vonalazd be és vágd szét a képeket, majd keverd össze a darabokat, hogy a gyermekek kirakhassák.

Tekintsd meg az évszakokra vonatkozó könyvajánlásainkat

Szólj hozzá!

Hogy még egy gombóc fagyi is beleférjen

kedvezményes termékeink

Termék kosárhoz adva
termék - Ft
Gyerekkönyvek.Net